Naiv voltam, mikor szűk két héttel ezelőtt optimista posztot írtam az új jelöltállítási rendszerrel kapcsolatban. Sajnos a valóság rácáfolt az akkori gondolataimra: akkor még úgy láttam, hogy ennél jobb esély arra, hogy valódi politikai alternatíva (reményeim leginkább a 4K!-ra vonatkoztak) jelenjen meg a magyar politikai palettán, egyszerűen nincs. Micsoda irónia, hogy két hét elteltével keserű szájízzel írom ezt a posztot, és pont az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve!

Ma ugyanis sokkal inkább szomorú vagyok. Szomorú vagyok egyrészt, mert rettenetesen bíztam abban, hogy a Negyedik Köztársaság (ami talán túlzás nélkül állítható, hogy a legnagyobb esélyekkel vágott neki a parlamenten kívülről a választásoknak) nem tudta összeszedni az 500 aláírást legalább 27 választókörzetben, így nem tud országos listát állítani, az egyéni körzetekben pedig annak a kb. 15 indulónak esélye sincs a törvényhozás közelébe kerülnie jelenleg. Nyilván ennek megvannak a maga okai. Pár nap alatt kiderült, hogy 500 aláírás összeszedése kurvára nem egyszerű dolog (nem csak nekik, az LMP-nek sem), kiderült, hogy az eredeti forgatókönyv nem fog működni, erre pedig nem volt felkészülve a szervezet, tehát van még hova fejlődni.

Saját tapasztalat is szól belőlem, amikor ezt állítom: bejáratott és nagy létszámú aktivistaszervezet/fizetett aláírásgyűjtők híján a kopogtatós módszer nettó időpazarlás, utcai jelenlét nélkül tehát teljesen esélytelen két hét alatt akár csak 200 aláírást is összeszednie egy pártnak választókörzetenként.

Ezt a 4K! megpróbálta tisztán, csalás nélkül, lelkesedéssel, pusztán önkéntesek segítségével megcsinálni. Nem sikerült. Lehet ezen röhögni az Index vagy a 444 szerkesztőségében, semmibe nézni ezen maroknyi ember által ténylegesen beleölt rengeteg időt, energiát, áldozatot. Mindenkinek az értékítéletére bízom, hogy mi a szánalmasabb: folyamatosan nyavalyogni és cinikusan fikázni mindent és mindenkit (olykor jogosan vagy éppen hogy igazságtalanul), vagy valódi programalkotásra szánni egy évet, felemelni a seggünket, és megpróbálni tenni valamit ezért a szerencsétlen kis országért, ahol élünk akár bénázással, akár anélkül.

Ami viszont nem jött össze a 4K!-nak, sikerült kb. 25 soha senki által eddig nem ismert pártocskának. És akkor nem is a Szocdemekről vagy JESZ-ről beszélek: ezek a szervezetek helyenként hiába nevetségesek (vagy ízlés szerint csak tűnnek annak), legalább mutattak némi életjelet a választások előtt is (bár kevesebbet, mint a 4K! vagy az Élőlánc). Sokkal inkább az olyan "pártokról" beszélek, mint az Új Dimenzió Pártról, vagy a gyanúsan fluktuáló párttagságú Együtt 2014-ről és Új Magyarország Pártról (ez előbbi még nevében is megtévesztő), amikhez olyan illusztris embereknek lehet köze mint  Schmuk, Hagyó Miklós volt titkára vagy a régi kedves ismerős, Zuschi Jani.

A legtöbb cikk ezzel kapcsolatosan azt emeli ki, hogy mennyi pénzbe is kerül az államnak, hogy ezek a nyilvánvalóan bizniszpártok országos listát tudnak állítani (mert ugye az országos lista után jár a pénz, amit nem kell visszafizetni, csak számlát kell szerezni, az meg a számlagyárak országában sosem volt probléma). Nyilvánvalóan érdemes is a dolgot kapargatni, mert ezen az üzleten bizony jól járnak páran (ezért jöttek létre), de én mégsem ezért vagyok rettenetesen szomorú: ha 5 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy normálisan működő demokratikus pártrendszere legyen, szerintem nem nagy ár érte (négyévenként meg főleg nem az). De itt szó sincs egészséges demokráciáról: olyan lesz ez a választás a többméteres szavazólapokkal, mint valami Monty Python szkeccs. Ez nem más, mint a demokrácia megcsúfolása. Ezen jobban megéri számomra keseregni, mint 5 milliárd forinton. A kérdésem sokkal inkább az: kinek éri meg ez a cirkusz?

Én helyből azt mondanám, hogy a nagy pártoknak. A Fideszben valószínűleg előre számoltak ezzel a dologgal, egyrészt sikerül teljes nevetség tárgyává tenni a választásokat, másrészt ilyen mezőnyből rettenetesen nehéz egy komolyan gondolkodó kis pártnak valós alternatívaként megjelennie. Az pedig azért kissé gyanús, hogy MSZP-hez köthető arcok grundoltak nem egy ilyen bizniszpártot. Amibe viszont nyomasztó belegondolni: oké, itt vannak ezek a noname pártok, de hogy tudtak ezek összeszedni legalább 27 körzetben 500-500 aláírást, amit el is fogadott a választási iroda, amikor mondjuk a 4K!-nak nem sikerült, és még az LMP is megszenvedett vele? Hogy tudták a magyar hivatalnoki rendszer akadályait is sikeresen venni, amikor a fent említett valódi pártoknak olyanokért dobtak vissza ajánlásokat, hogy nem jó helyre került a pont a lakcímnél vagy hogy kilógott az aláírás az íven lévő aláírásos rubrikából? (Tényleg volt ilyen.)

Továbbmegyek. Hol voltak ezeknek a "pártoknak" az aktivistáik az elmúlt két hétben? Ismer valaki az olvasók közül olyat, aki mondjuk Új Dimenzió Pártnak vagy a  írt alá? Találkozott valaki ezekkel a pártokkal a köztereken standolva, az utcákat és a házakat járva aláírásért? Hogy tudták ezek a totál ismeretlen pártok aláírásra bírni az embereket, amikor a 4K!-nak létező pártként, létező programmal és az folyamatos jelenléttel alig sikerült? Véleményem szerint: sehogy.

Játsszunk el a gondolattal, hogy ezek a szervezetek annyira voltak jelen aktivistákkal az aláírásgyűjtésekkor, mint előtte a közéletben (értsd: semennyire)! Akkor hogyan tudtak  elegendő számú ajánlást leadni, amit aztán - az egyébként máskor rettentően szigorú - Nemzeti Választási Iroda simán el is fogadott? Összeesküvés-elméletnek tűnik, ha arra gondolunk, hogy valahogy ezek a pártocskák hozzájutottak a lakcímadatokhoz, majd hamis aláírásokkal benyújtották az ajánlásaikat? Vajon volt idő, lehetőség, kapacitás (csak súgva merem megjegyezni: akarat) az NVI-nél, hogy ne csak az adatokat, hanem az aláírásokat is ellenőrizzék? Ha pedig jogosulatlanul jutottak adatokhoz ezek a szervezetek, akkor felmerül a kérdés: hogyan? Vajon valaha is vizsgálható és kutatható lesz, hogy ki és milyen ajánlásokkal állíthat országos listát a 2014-es választásokon?

Lehet, hogy csak az elfogultság és a szomorúság beszél belőlem, de nekem ez az egész jelöltállítási és országos listaállítási dolog rettentő módon bűzlik. Lehet újra itt van a kékcédulák ideje?